Ne értsd félre, imádom a Karácsonyt. Sőt, ha lehet azt mondani, karácsonymániás vagyok. Imádom a készülődést, az apró kis meglepetések begyűjtését, a mézeskalács illatát és a karácsonyi fényeket. Emlékszem, csak álltam a karácsonyi vásárban és tátott szájjal bámultam, hogy mennyire gyönyörű és mindig felvisítottam, amikor valami új, fantasztikus dekorációt találtam, amivel egy idő után persze a gyermekeim agyára mentem… de a karácsony pont ettől olyan csodálatos…
November
A karácsony szelleme már érződik a levegőben, megkezdődik a közösségi oldalon a kinek van jobb karácsonyi családi fotója verseny! Ez zseniális, a háttér szinte mindenhol ugyanaz, hiszen a műtermekben futószalagként pörgetik a családokat, és ha szerencséd van, egy kép erejéig beugorhatsz a szomszédod karácsonyi albumába is, biztosan nagyon örül majd neki! Egy a lényeg, tökéletes legyen a ruha, mindenki mosolyogjon, hiszen a látszat rendkívül fontos. Persze a fotókat elnézve egy kicsit sem érződik, hogy hónapok óta fasírtban vagytok életed szerelmével és legszívesebben egy kanál vízben megfojtanád, és különben is nem azt az inget vette fel, ami passzolna a ruhádhoz és ezzel tönkreteszi a tökéletes arculatot, de nem baj a cukormáz a fontos… és mégiscsak mindjárt karácsony, a szeretet ünnepe…
Vigyázat jönnek a fények
…ez az egyik gyengém, mind a látvány, mind a felrakás szempontjából. A karácsonyi égősort feltenni – tudom, nem könnyű feladat -, ennek a „sportnak” a szerelmesei között három típust tudok megkülönböztetni:
- #összeségőtmegvettemaboltban #mindegymilyenszínűcsakvilágítson
- #precízenmindentkimértem #egyszínárnyalatothasználokcsak
- #akkorsemvilágítokkisemmit #énvagyokagrincs
Az elemzést kezdjük hátulról. A Grinccsel nem tudsz mit kezdeni, valójában nem is a karácsonnyal van baja, hanem mindennel. A húsvéti nyúllal, a klímaváltozással, a kenyér árával, a munkahelyével, az egész világgal. Roppantul sajnálja, hogy ebben a tökéletlen világban rajta kívül senki sem tökéletes. Most rájuk nem is pazarolnám az időt!
Nézzük a második típust, #precízenpontosan #mindentiskimérek (be kell valljam, én ebbe a kategóriába tartozom). Borsódzik a hátam, amikor meglátom a színesen villogó, vibráló, össze – vissza lógó, rosszabb esetben még akár zenélő fényeket. Egészen biztos, hogy az ilyen égősor gyártójának és vevőjének is súlyosan sérült a szépérzéke. Vannak dolgok, amiket nem kell túlbonyolítani, hiszen pont az egyszerűségük miatt olyan szépek. Ha hideg fehér mellett döntesz, akkor bizony a karácsonyfától az ablakdíszen át még a kandalló tüze is hideg fehéren világítson, mert az úgy szép. Fontos, még mielőtt nekiesel az égősor felhelyezésének, győződj meg róla, hogy az világít is. Az ugyanis roppant kellemetlen, mikor az egész család a ház előtt várja, hogy bekapcsold a fényeket és a fénypompa helyett csak valami fáradt részleges pislákolás lesz az eredmény.
És végül, de nem utolsósorban az első játékos az, aki túltolja. Nem kicsit, hanem nagyon. Hiszen a szekrény alján még megtalálta a nagyi ezeréves gyertya formájú színes égősorát, aminek ugyan csak minden második égője színes már, de lássák a szomszédok, hogy ilyen is van… éééés már november végén érzik a feelinget.
December – Első pánik!
Úristeeen, már csak 4 hét van karácsonyig és még nem vettem senkinek semmit! Nem baj, ütemtervet készítek, végül is négy hét az rengeteg idő – ami igaz is lenne -, ha nem sodornának el a mindennapok, a munka, és a rengeteg plusz program a gyerkőcöknek!
Második pánik!
Megkezdődnek a telefonok a családtagoktól… Próbálod kézben tartani az ajándékokat a bevásárlást, a munkát, a logisztikát, de még a család is kérdőre von… mi a helyzet a karácsonnyal?, az ajándékokkal?, ugye megrendeled nekem is?, tudod, hogy nincs túl sok időm…
Jaaaaa… hát az jó, mert nekem rengeteg van…
és egyébként Szenteste kinél leszünk? És jön az egyik legnehezebb az ünnepi menü kitalálása, beszerzése és elkészítése. De az „előadás” előtt még kell főpróbát is tartani, hiszen mi lesz, ha nem sikerül tökéletesen az ünnepi lakoma… Az egész kezd egy igazi agyrémhez hasonlítani és már visszaszámolsz, de nem a 24-ét várod, hanem hogy túl legyél rajta…
Hogyan látogass meg egy este alatt egy tucat embert úgy, hogy mindenhol egyél, a gyermek ugyanolyan lelkes és mosolygós legyen a 10-dik Mennyből az angyal hallatán és Te lelkesen beszélj az ünnepekről és a várakozásról!? Megmondom: sehogy! Hiszen már az első halászlével totálisan dugig fogsz lakni… és azonkívül nem kívánsz már semmit, csak egy meleg takarót, egy jó filmet, és teljes nyugalmat…
Harmadik pánik!
Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem külön naptárat kellett a decemberi időszakra bevezetnem, amiben csak a két gyermek külön elfoglaltságai voltak. Mert ugye van az iskolában is ajándékozás, meg angyalka, meg adventi vásár és próba, meg főpróba és persze előadás és a Jézuskának is kell írni, hiszen még mindig nem sikerült mindent beszerezni… Már kezded elveszíteni a türelmedet, de aztán bevillan a legjobb barátod, a GLS… és egy pohár bor társaságában – míg a gyermekek édesdeden alszanak – beszerzed az összes karácsonyi ajándékot és végre fellélegzel… vagy mégsem?
A végső hajrá! – Lista, lista, lista
Az utolsó hetet én átkeresztelném… legyen az a neve, hogy:
Hogyan parkolj egy megtelt áruház parkolójában és őrizd meg a hidegvéredet, ha már csak egyetlen bevásárlókocsit találsz az áruház előtt és látod, hogy más is szemet vetett rá!
Megérkeznek a karácsonyi fotókon tökéletesnek tűnő párok a listájukkal, amire annyi minden van felírva, mintha legalább is 1 hónapra teljes blokád alá helyeznének mindent, pedig csak 2 napról van szó. Érdemes leülni egy finom meleg kávé mellé a kávézóba és nézni, mi történik ilyenkor körülötted. A nők gondterhelt arccal küzdenek a liszt és a mézeskalács fűszer között, a férfiak az első tíz percben még próbálnak roppant jópofát vágni az egészhez (mégiscsak a szeretet ünnepéről van szó), de ugye a tűrőképességük véges, ami érthető, hiszen nem értik…
– Minek ez a felhajtás, hiszen csak anyád jön át?
Ettől persze a hölgyek még feszültebbek és ingerültebbek lesznek, és jön a nagy összeveszés, az inkább megoldom nélküled, vigyázz a gyerekre, mert neked az ünnep nem is fontos… Lehet hogy érdemes lenne ezekben az áruházakban mindjárt egy párterapeutát is kiközvetíteni, úgy fest, nagyobb forgalmat bonyolítana, mint maga az áruház…
De tudjuk, mindenki tökéletes karácsonyról álmodik, és ha végigpörgeted bármelyik közösségi oldalt, akkor meg is kapod a látszólag tökéletes fákat, a tökéletes párokat és a tökéletes ajándékokat!
De miért gondolod, hogy az övéké a tökéletes és nem a Tiéd?
Hiszen, amit látsz az csak egy fotó…
Mindenkinek a saját karácsonya tökéletes, pont úgy, ahogy van!
Hogy milyen volt az enyém?
A bejglim szétrepedt, pedig mindent pontosan a Nagykönyv szerint tettem bele, pihentettem, még esti mesét is mondtam neki, de mégis elrepedt… viszont ennek ellenére mind elfogyott. A töltött káposzta kicsit füstösebb és csípősebb lett a kelleténél, de a kisebbik fiam szerint a legfinomabb, a világon. A libamáj picit többet sült, mert túl sokat beszéltem telefonon a barátnőmmel, de a gyerekek mégis minden reggel azt kértek. Az édesítőszer elfogyott, lisztből keveset vettem, tudom, hogy a kevesebb több, de a pogácsatésztának ezt hiába mondtam… A karácsonyfánk kicsit ferde és már alig van rajta tűlevél, de legalább a srácoknak a legszebb.
A rendmániámat elengedve az egész házat egyetlen nagy játszótérré alakítottam, legyőztem több tucat Jedit, rá kellett ébrednem, hogy a gyermekem memóriája a reggeli kávém előtt klasszisokkal jobb, mint az enyém, szerintem már csukott szemmel bármilyen legót össze tudnék rakni, megharcoltam egy 500 darabos puzzle-el, fogva ejtett a virtuális valóság és mindezt pizsamában a legkevésbé sem tökéletes külsővel, de nem reklamált senki… Nekem így volt TÖKÉLETES!
De…
az őrületnek itt még korán sincs vége! Hamarosan jön a tökéletes szilveszter… ami még rengeteg meglepetést tartogat nekünk, és szomszédainknak… 